A közös agrárpolitika (KAP) második pillérét jelentő vidékfejlesztési politika prioritásait hazánkban a 2014-2020-as uniós ciklusban a Vidékfejlesztési Program (VP) hivatott megvalósítani. Az Európai Unió vidékfejlesztési célokra ebben az időszakban mintegy 4.145 milliárd euró fejlesztési forrást biztosít Magyarország számára.
A VP a pályázatok egész tárházát és egyben kihagyhatatlan lehetőséget kínál elsősorban a mezőgazdaság szereplői (mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági vállalkozások, stb.) számára, de a kimondottan nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások is több kiírásban esélyt kapnak a pályázásra.
A közeljövőben (október-november-december) tucat számra jelennek majd meg az állattenyésztési, kertészeti, erdészeti ágazatot érintő pályázati felhívások, de a mezőgazdasági termékek feldolgozását végző vagy a szaktanácsadási tevékenységet folytató vállalkozásoknak is most nyílnak meg a pályázati pénzcsapok. A feldolgozási tevékenységek támogatására mégpedig gigászi, mintegy 151 milliárd forintot kitevő keretösszeg áll majd a rendelkezésre.
Az említett pályázatok soha vissza nem térő alkalomként debütálnak majd, hiszen 2020 után már nem számíthatunk ilyen mértékű uniós támogatásra.
A dolog egyetlen szépséghibája, hogy annak ellenére, hogy hatalmas pályázati dömping várható, a konkrét felhívásokról, az azokban előírt feltételekről még nem sokat tudunk. Az egyetlen kiindulási pont a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kézikönyve, amely a Vidékfejlesztési Program lényeges elemeit mutatja be, és egy-két oldalban részletezi annak egyes műveleteit (pályázatait).
Bízom benne, hogy ez a közeljövőben megváltozik, és a pályázni szándékozók számára már a felhívások meghirdetése előtt rendelkezésre állnak a pályázatok tervezetei annak érdekében, hogy kellő felkészültséggel szállhassanak ringbe a támogatásokért.